Jahorina (Bosznia-Hercegovina)

Szarajevóban 1984-ben téli olimpiát rendeztek, melynek női alpesi sí versenyszámait (lesiklás, óriás, műlesiklás) Jahorinán tartották, érdekelt mi maradt meg egy háború után, hogyan gazdálkodnak ezzel az örökséggel. Másrészt a jugoszláv életérzés, balkán feeling, egy új ország felfedése mind érdekesnek ígérkezett.

Mikor beírtam az útvonaltervezőbe a célt Debrecentől 840km-t és valamivel több, mint 9 órát írt, gondoltam ezen azért lehet hozni... Tepertünk rendesen a szélviharban, fogyott is a nafta. Az M6 bólyi letérőéig autópályán, után kb. 10 km a határig 2 sávos úton, majd Eszékig újabb 40 km falvakon keresztül. Eszéktől a bosnyák határig újra autópálya. A bonyodalmak a határon kezdődtek, kicsit elszoktunk már attól, hogy fel kell mutatni a papírokat, de hogy még várni is kelljen… Jó nem több órát, csak vagy 20 percet, de a srácoknak nehezen tudtam megmagyarázni miért is van ez, pláne, hogy az oda vissza 6 ellenőrzés (2 horvát, 2 bosnyák határőr, 1-1 vámos) során egyszer se néztek bele a papírjainkba (plasztik kártyáinkba), csak intettek, hogy usgyí! Bródnál léptünk be Boszniába, pontosabban a Boszniai Szerb Köztársaságba, amit egy víztoronyra szerelt méretes szerb zászló tudatosított. Kicsit nyomasztó volt a kezdet, nyilván egy olajfinomító sehol se szép, de az elhagyott, szétlőtt házak (úgy tűnt ezek épp horvátoké voltak) tanúskodtak még a háborúról. Az út egyébként kp. sz@r minőségű 1+1 sáv, sok kanyar, mindenféle közlekedő jármű…Nem hoztunk a gps által ígért időn. A helyzetet nehezítette, a néhol értelmetlen sebességkorlátozás és kivonuló nagyszámú yard. Szerencsére nagyon szépen jeleztek előre a kollégák, visszafelé viszont egy helyen belefutottunk a radarba (50 helyett 72km/h), ami 50 bosnyák Konvertibilis Márkát (KM, Évi szerint Kamu Márka, váltópénze Pfenninga, vagyis helyi füttyfürütty, értéke egyenlő a régi német márkával, kötve van az euróhoz 1€=1.955…KM) ért volna, de hosszas angol, német, szerb-horvát activity után elengedtek, amit egy szpaszivával zártam le (egyébként tényleg rendesek voltak). Megpróbáltatásaink Zenicánál értek véget, ahol kezdődött az autópálya, vagy 60 km-en át jó minőségű, új úton lehetett haladni, nyilván itt is néhány kérdéses sebességkorlátozással, de zsernyák nélkül. Az építkezés egyébként gyors ütemben zajlik, vagy csak frissíteni kellene a GPS-t? Szarajevóba beérve egy lüktető várost láttunk, s bár átrobogtunk rajta ígéretesnek tűnt. Innen mintegy 25 km-re volt a cél, szépen emelkedett az út, megjelent a hó, majd egyre gyarapodott 1600m-en a szállásunknál több, mint egy méteresre, ami szintén nem javított az átlagsebességen. Összességében odafelé 10 órát utaztunk, amiben pár előre nem tervezett megálló is benne volt, Bobó óvodából elcsent vírusának köszönhetően… Hazafelé gyorsabbak voltunk (9.45), igaz meg is állított a rendőr…

 

Az utolsó pillanatban, indulás napján foglaltam a booking.com-on egy nagyon jól kinéző apartmant, a 2 éves háznak az előző évi gyenge szezon után ez volt az első igazi éve. http://www.booking.com/hotel/ba/grand-apartment-lucic.hu.html?aid=371286; 5 főre kényelmes volt, 8-nak talán kicsit zsúfolt lett volna. A házban két ilyen apartman van, alatta sí kölcsönző és pékség (sajnos utószezonban zárva volt). Nagyon jól felszerelt, gyakorlatilag pályaszállás, igaz ha nincs elég hó egy kicsit kell gyalogolni, most azonban ez nem fenyegetett… A szállásadónk Vlado Lucic nagyon segítőkész, órákat beszélgettünk egy pohár bor mellett, s mint a legvégén megtudtam 2-szer szerepelt alpesi sí vb-n, itthon megnéztem 99-ben Vailben 44. lett óriásban, 17 mp-et kapva Lasse Kjustól, 03-ban St. Moritzban szlalomban lett 59. Még a Szase csapatra is talán verne egy kört J. Egyébként van egy másik háza is ahol félpanziót is mér, 25-28 főre 22€/nap/fő áron, talán kevésbé puccos.

Sípálya, liftek, hó: van 3 modern 6 személyes Leitner szék, 2 régi kétszemélyes és pár húzólift. A 25 km rendesen kezelt pálya zömmel piros, plusz gyakorlatilag bárhol lehetett sízni pályák közt, erdőben, mély hóban. Sok kárt nem tettem a levert részekben… A hely 1300-1916m szint között van, érkezésünkkor 110cm, távozásunkkor 165cm hó volt, vendéglátónk szerint ez azért kicsit túlzás, igaz az is, hogy tavaly februárban nem lehetett sízni. Az egy napos jegy felnőtteknek mellékszezonban 22 KaMu (11.5€). 

Hütte, egyéb látnivalók: sajnos kevesebb idő jutott hüttelátogatásra, mint egy BSBK sízés alkalmával, nagyjából a sör, kóla, cevap körből nem mozdultunk túl. A dohányfüstöt leszámítva egyébként ok, s legalább ezt olcsóbban adják, mint a sógoroknál. Szarajevóba végül nem jutottunk el városnézésre, Jahorinát viszont körbejártuk, érdekes a kontraszt a fullos új szállodák és a lepukkant elhagyott romos régi épületek

Konklúzió: Aki szereti a balkáni hangulatot, biztosan jól fogja érezni magát, de a hosszú utazás miatt legalább 3 nap sízést, szarajevói látogatást be kell iktatni. December végétől január végéig van zsúfoltság, egyébként akár az utolsó pillanatban az időjárás függvényében is lehet helyet kapni. Nagyjából mindenért ugyanannyit kell fizetni mint Ausztriában csak helyi pénzben (vagyis feleannyiba kerül).

Aki nem olvasta el, mert hosszú volt annak egy locsolóversben összefoglalva:

"Boszniában jártam

jó sokat utaztam

Fenyők között síztem

leégett a képem

Hólevet is hoztam

meglocsollak nyomban!"

Peti
2015. április 2-5.