Már jó ideje motoszkált a fejemben, hogy hivatalosan is ismerkedjünk meg a gleccserjárás és egyéb havas tevékenységekkel, bár élesben már több ilyen kalandban volt részünk. Szintén nyomós érv volt, hogy az idei nyári célpontunkat Benge sporttárs kicsit alulbecsülte nehézségi szintben (Kazbegi), talán mégsem árt a csapatba pár ember, aki tudja melyik végén kell megfogni a jégcsákányt. Ennek legjobb formája egy, a Testnevelési Egyetem által összeállított, alpesi hegymászó tanfolyam tematika, amit többen is oktatnak (http://home.hu.inter.net/lazartr/TeliAlpesi_tematika.pdf). Mivel Mécs Lacival már többször másztunk, így örömmel vettem a levelét, hogy az Excelsiorral közösen szervez egy ilyen tanfolyamot februárra a Téry házba.
Day 0, 2013.02.23.
Peti pont előtte izgult rá a túrasízésre, így nagyon dolgozott azon, hogy a túra időpontjára legyen felszerelése, de az utolsó pillanatban ez mégsem jött össze, így mindketten gyalogszerrel indultunk fel az ótátrafüredi sikló állomásából. Laci hozta nekünk a hegymászó felszerelést, azt is még a zsákokra fel kellett erősíteni, így izmos csomagok jöttek össze. (Az én cuccom összetétele kb. 10 kiló ruha+személyes felszerelés, 2 kiló rum, 5 kiló kaja, 1 kiló hágóvas, 1 kiló hótalp, 1 kiló jégcsákány+túrabot, 3 kiló kötél, Petinek is hasonló, azzal a különbséggel, hogy ő pálinkát hozott, meg a kötél helyett karabinereket, kötélgyűrűket, pruszikokat)
Az időjárás előrejelzés a tanfolyam elejére sok jót nem ígért, ezt hozta is. Már a felfele úton szeles, ködös, havazós idő volt. Két túratársunkkal együtt indultunk el, később a tófal előtt elhagytuk őket. A zsák nehéz volt, a hó süllyedős, az út meredek, az idő egyre rosszabb, így fogcsikorgatva, de megállás nélkül felhúztunk.
A többiekre rásötétedett, jó másfél órával utánunk, némi fentről jövő segítséggel sikerült feljutniuk. Konkrétan az utat sem látták, az irányt sem érezték, és a fáradság is kezdett eluralkodni. De a pálinka és a vacsora mindent helyrehozott. Este ismerkedés egymással és az előttünk álló programmal.
Day 1, 2013.02.24.
Mai program: lavina ismeretek. Piepsek, szondák használata, hó alatti "élet". Mindent kipróbáltunk, mindenkit eltemettünk, mindenkit megtaláltunk...
Este pedig elméleti lavinaismeretek, a hó életciklusa, lavinatípusok, kockázatelemzés, vizsgálatok, stb.
Day 2, 2013.02.25.
Délelőtt lelkesen irány a gyakorló jégpálya (itt a hótalpak nagy szolgálatot tettek, ugyan a túralécekkel nem veszi fel a versenyt, de gyalogosan lehetetlen volt a tempót tartani), 45° meredekségben. Kicsúszások gyakorlása, egyelőre jégszerszámok nélkül, fejjel előre, hátra, arcal le, arcal fel, mindenki evett elég havat. Délután gleccserjárás alapjai: kötélharmadolás, bekötés, kettes csoportokban, majd wechte átmászás. Kézzel, lábbal, bottal, csákánnyal.
Meg jégbarlangot is építettünk. Inkább bővítettünk, renováltunk, mivel megtaláltuk és kiástuk a "tavalyi bújócska győztesei" által készített barlang bejáratát. Este gyorstalpaló Petinek és nekem a kötél csomókból, hurkokból. Illetve annyira szép idő van, hogy Milos sítúrát szervez a holdfénynél, a "mezítlábasok" csak fényképezkedni mentek ki.
Day 3, 2013.02.26.
Ismét irány az előző nap fényesre firnesített csúszkáló pálya, valóságszagúbb kicsúszás gyakorlás, jégcsákánnyal a kézben, majd hágóvas + jégcsákány kombóval. Majd nekiállunk a standépítések különböző formáinak, hógomba, jégcsákányárok, dead-man... Végre igazán jó idő van!
Délután teszünk egy kisebb túrát fel a sziklafal alá, megnézünk egy korábbi lavinát, majd elugrálunk egy kisebb, éppen lecsúszó elől. A nap végén nagy dörgés jön a Nagy-Tarpataki völgyből, mint később megtudjuk, sajnos ott egy halálos kimenetelű lavinát húzott le egy cseh mászó...
Day 4, 2013.02.27.
Reggel először is szárazedzés, a kantinban "flash und zug" építés,
bizony komoly fejtörés és logikai feladatnak bizonyult, segítség nélkül
nem is nagyon ment senkinek az erő harmadoló majd hatodoló. De hát
valahogy ki kell tudnunk húzni majd a kötél végén lógó eszméletlen
társunkat a gleccserhasadékból... Utána át az előző napokban ledarált wechte-hez, és az egyik már ugrik is a
szakadékba, a másik meg már a hóban hasal. Órák kérdése, és mindenkit
felhúztak.
Délután ketté szakad a csapat, mi Petivel másnap indulunk haza, így egy kis csúcsérzés reményében Lacival nekiindulunk a Fehér-tavi csúcsnak. Igen jó időeredménnyel érünk fel, gyönyörű idő és kilátás.
Day 5, 2013.02.28.
Irány a jég! Tükörjégen hágóvassal gorillajárásban, jégcsákány, jégcsavar használata, Abalakov jég-homokóra építés.
Még a délelőttbe belefért egy kis mix-mászás, hágóvassal, jégcsákánnyal havas-jeges sziklára, ez megint egy külön műfaj, de nagyon izgalmas. Ezt követően mi már kora délután startoltunk le az autóhoz. Lefelé a tófal rövidebbnek tűnik... A Tarajkától béreltünk 2 ródlit, bár a pálya erősen kásás volt, így is hamarabb lejutottunk Ótátrafüredre, mint gyalog.
Összefoglalva nagyon intenzív és hasznos programunk volt. Jó volt megismerkedni új túratársakkal, barátokkal, köszönjük Mécs Lacinak és Mészáros Csabának a sok türelmet és tudást, Lacinak külön, hogy "nem kockáztatott", és mindig maradt a mocsárban. Ellenben tanulság, hogy azt hittem, sok rumot viszek, de a második nap kiderült, hogy nem. Ebben is segítségünkre voltak neves oktatóink, ismételten köszönjük! Jövőre egy túrasí tanfolyam.!?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése