Mikor beírtam az útvonaltervezőbe a célt Debrecentől
840km-t és valamivel több, mint 9 órát írt, gondoltam ezen azért lehet hozni...
Tepertünk rendesen a szélviharban, fogyott is a nafta. Az M6 bólyi letérőéig
autópályán, után kb. 10 km a határig 2 sávos úton, majd Eszékig újabb 40 km
falvakon keresztül. Eszéktől a bosnyák határig újra autópálya. A bonyodalmak a
határon kezdődtek, kicsit elszoktunk már attól, hogy fel kell mutatni a
papírokat, de hogy még várni is kelljen… Jó nem több órát, csak vagy 20 percet,
de a srácoknak nehezen tudtam megmagyarázni miért is van ez, pláne, hogy az oda
vissza 6 ellenőrzés (2 horvát, 2 bosnyák határőr, 1-1 vámos) során egyszer se
néztek bele a papírjainkba (plasztik kártyáinkba), csak intettek, hogy usgyí!
Bródnál léptünk be Boszniába, pontosabban a Boszniai Szerb Köztársaságba, amit
egy víztoronyra szerelt méretes szerb zászló tudatosított. Kicsit nyomasztó
volt a kezdet, nyilván egy olajfinomító sehol se szép, de az elhagyott,
szétlőtt házak (úgy tűnt ezek épp horvátoké voltak) tanúskodtak még a
háborúról. Az út egyébként kp. sz@r minőségű 1+1 sáv, sok kanyar, mindenféle
közlekedő jármű…Nem hoztunk a gps által ígért időn. A helyzetet nehezítette, a
néhol értelmetlen sebességkorlátozás és kivonuló nagyszámú yard. Szerencsére
nagyon szépen jeleztek előre a kollégák, visszafelé viszont egy helyen
belefutottunk a radarba (50 helyett 72km/h), ami 50 bosnyák Konvertibilis
Márkát (KM, Évi szerint Kamu Márka, váltópénze Pfenninga, vagyis helyi
füttyfürütty, értéke egyenlő a régi német márkával, kötve van az euróhoz
1€=1.955…KM) ért volna, de hosszas angol, német, szerb-horvát activity után
elengedtek, amit egy szpaszivával zártam le (egyébként tényleg rendesek
voltak). Megpróbáltatásaink Zenicánál értek véget, ahol kezdődött az autópálya,
vagy 60 km-en át jó minőségű, új úton lehetett haladni, nyilván itt is néhány
kérdéses sebességkorlátozással, de zsernyák nélkül. Az építkezés egyébként
gyors ütemben zajlik, vagy csak frissíteni kellene a GPS-t? Szarajevóba beérve
egy lüktető várost láttunk, s bár átrobogtunk rajta ígéretesnek tűnt. Innen
mintegy 25 km-re volt a cél, szépen emelkedett az út, megjelent a hó, majd
egyre gyarapodott 1600m-en a szállásunknál több, mint egy méteresre, ami
szintén nem javított az átlagsebességen. Összességében odafelé 10 órát
utaztunk, amiben pár előre nem tervezett megálló is benne volt, Bobó óvodából
elcsent vírusának köszönhetően… Hazafelé gyorsabbak voltunk (9.45), igaz meg is
állított a rendőr…
Az utolsó pillanatban, indulás napján foglaltam a
booking.com-on egy nagyon jól kinéző apartmant, a 2 éves háznak az előző évi
gyenge szezon után ez volt az első igazi éve. http://www.booking.com/hotel/ba/grand-apartment-lucic.hu.html?aid=371286; 5 főre kényelmes volt, 8-nak talán kicsit zsúfolt lett
volna. A házban két ilyen apartman van, alatta sí kölcsönző és pékség (sajnos
utószezonban zárva volt). Nagyon jól felszerelt, gyakorlatilag pályaszállás,
igaz ha nincs elég hó egy kicsit kell gyalogolni, most azonban ez nem
fenyegetett… A szállásadónk Vlado Lucic nagyon segítőkész, órákat beszélgettünk
egy pohár bor mellett, s mint a legvégén megtudtam 2-szer szerepelt alpesi sí
vb-n, itthon megnéztem 99-ben Vailben 44. lett óriásban, 17 mp-et kapva Lasse
Kjustól, 03-ban St. Moritzban szlalomban lett 59. Még a Szase csapatra is talán
verne egy kört J. Egyébként van egy
másik háza is ahol félpanziót is mér, 25-28 főre 22€/nap/fő áron, talán kevésbé
puccos.
Sípálya, liftek, hó: van 3 modern 6 személyes Leitner szék,
2 régi kétszemélyes és pár húzólift. A 25 km rendesen kezelt pálya zömmel
piros, plusz gyakorlatilag bárhol lehetett sízni pályák közt, erdőben, mély
hóban. Sok kárt nem tettem a levert részekben… A hely 1300-1916m szint között
van, érkezésünkkor 110cm, távozásunkkor 165cm hó volt, vendéglátónk szerint ez
azért kicsit túlzás, igaz az is, hogy tavaly februárban nem lehetett sízni. Az
egy napos jegy felnőtteknek mellékszezonban 22 KaMu (11.5€).
Hütte, egyéb látnivalók: sajnos kevesebb idő jutott
hüttelátogatásra, mint egy BSBK sízés alkalmával, nagyjából a sör, kóla, cevap
körből nem mozdultunk túl. A dohányfüstöt leszámítva egyébként ok, s legalább
ezt olcsóbban adják, mint a sógoroknál. Szarajevóba végül nem jutottunk el
városnézésre, Jahorinát viszont körbejártuk, érdekes a kontraszt a fullos új
szállodák és a lepukkant elhagyott romos régi épületek
Konklúzió: Aki szereti a balkáni hangulatot, biztosan jól
fogja érezni magát, de a hosszú utazás miatt legalább 3 nap sízést, szarajevói
látogatást be kell iktatni. December végétől január végéig van zsúfoltság,
egyébként akár az utolsó pillanatban az időjárás függvényében is lehet helyet
kapni. Nagyjából mindenért ugyanannyit kell fizetni mint Ausztriában csak helyi
pénzben (vagyis feleannyiba kerül).
Aki nem olvasta el, mert hosszú volt annak egy
locsolóversben összefoglalva:
"Boszniában jártam
jó sokat utaztam
Fenyők között síztem
leégett a képem
Hólevet is hoztam
meglocsollak nyomban!"
Peti
2015. április 2-5.
2015. április 2-5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése